Teljes menü | bezár
 

Cafeteria vagy bér

Cafeteria 2010 számokban

Az elmúlt hónapokban rengeteg olyan vélemény hangzott el a sajtóban, amelyek mind azt hangsúlyozták, hogy az adómentes lehetőségek eltűnésével megszűnik a cafeteria létjogosultsága, jövőre már nem éri meg ilyen módon juttatásokat biztosítani a munkavállalók számára. Ezek a vélemények aztán tényleg elrettentették azokat a vállalkozásokat, akik eddig nem adtak ilyen juttatásokat, sőt azokat is elbizonytalanítják, akik már régóta alkalmazzák ezeket.

    A számok azonban azt mutatják, hogy semmi ok nincs pánikra, hiszen továbbra is jelentősen olcsóbb marad, mint a bér.

Egy példán máris bemutatjuk:

Havi bruttó bér 150.000 Ft + havi cafeteria 20.000 Ft

  2009 júl 1-től 2010 jan 1-től
Bruttó bér 150.000 150.000
SZJA 27.000 32.385
Adójóváírás -7.215 -15.000
Nyugdíjjárulék 14.250 14.250
Egészségbizt. Járulék 9.000 9.000
M.vállalói járulék 2.250 2.250
Levonások összesen 45.285 42.785
Nettó bér 104.715 107.215
Cafeteria 20.000 20.000
Összes bevétel 124.715 127.215
     
Munkáltató járulék-terhei    
Munkaadói járulék 1.500 0
Tb járulék 43.500 40.500
Szakképzési hozzájárulás 2.250 2.250
Tételes EHO 1.950 1.950
Összesen 49.200 44.700
     
Cafeteria juttatások értéke 20.000 20.000
Cafeteria adója 0 5.000
Cafeteria járulékos költsége 900 900
Cafeteria összes költsége 20.900 25.900
     
Munkáltató összes költsége

(bér+cafeteria+járulékok)

220.100 220.600

   Az SZJA számítás kedvező változásai miatt munkavállalónk nettó bére a szuperbruttósítás ellenére önmagában is emelkedik valamelyest, ez már eleve jó hír. A cég járulékterheinek csökkenése pedig már egy valós költségcsökkenést eredményez a vállalkozás számára. Igaz ugyan, hogy a cafeteriát terhelő 25% SZJA, melyet a cégnek kell megfizetnie, egy jelentős kiadásnövekedésnek tűnik, mégis azt gondolom, hogy érdemes kicsit eljátszani számokkal, és megvizsgálni a lehetőségeket:

 

  2009 július 2010 januártól
    Változatlan 10.000 Ft

béremelés

5.000 Ft

Cafeteria

emelés

10.000 Ft

Cafeteria

emelés

10.000 Ft

bércsökkenés

cafeteriában

adva

 

             
Bruttó bér 150.000 150.000 160.000 150.000 150.000 140.000
             
Nettó bér 104.715 107.215 113.356 107.215 107.215 101.074
Cafeteria 20.000 20.000 20.000 25.000 30.000 30.000
Összes bevétel 124.715 127.215 133.356 132.215 137.215 131.074

Változás 2009-hez

  102,0 % 106,9 % 106,0 % 110,0 % 105,1 %
             
Munkáltató járulék-terhei 49.200 44.700 47.550 44.700 44.700 41.850
Cafeteria összes költsége 20.900 25.900 25.900 32.375 38.850 38.850
             
Munkáltató összes költsége 220.100 220.600 233.450 227.075 233.550 220.700

Változás 2009-hez

  100.2 % 106,1 % 103,2 % 106,1 % 100,3 %

 

A fenti példában arra keressük a megoldást, hogy vajon milyen mozgástere van egy cégnek.

    Az alapfeltételezés, hogy változatlanul hagyja a 2009-es juttatásokat. Ebben az esetben a munkavállalónál jelentkezik némi többlet a bevételeknél, ugyanakkor a cégnél szinte elhanyagolható (500 Ft) többletkiadást eredményez havonta.

Igen ám, de mi a helyzet akkor, ha a cég szeretné jelentősebb mértékben növelni a dolgozói jövedelmét? Erre több lehetősége is van annak tükrében, hogy mennyit is szán egy ilyen lépésre.

Tudjuk, hogy szinte minden vállalkozás inkább szorítana a nadrágszíjon, ugyanakkor az is tény, hogy a reálkeresetek csökkenését meg szeretné fékezni. A példában 10.000 Ft béremelés például 6,1 %-kal kerül többe a munkáltatónak, és 8.641 Ft-ot hoz az alkalmazott konyhájára. Viszont ugyanez az 6,1% akár másfélszer nagyobb mértékű (+12.500 Ft) jövedelemnövekedést is eredményezhet, ha például az eddigi 20.000 Ft-os cafeteria-keretet emeljük meg 30.000 Ft-ra...

De beszéljünk most egy kicsit azokról, akik eddig bizonytalanok voltak abban, hogy vajon nekik érdemes-e egyáltalán bevezetniük. Ők azok, akik halogatták a bevezetést, most pedig úgy gondolják, hogy az új szabályok mellett már végképp nem érdemes ezzel foglalkozniuk. Ha figyelemmel követték az előző rész esélylatolgatásait, akkor talán már kezd számukra is megvilágosodni, hogy milyen lehetőségeik lesznek.... De ne menjünk ilyen gyorsan a dolgok elé, hanem nézzük csak meg ismét, hogy mit mondanak a számok:

  2009 július 2010 januártól
    Változatlan 10.000 Ft

béremelés

10.000 Ft

Cafeteria

15.000 Ft

Cafeteria

10.000 Ft

bércsökkenés

cafeteriában

kompenzálva

 

5.000 Ft

bércsökkenés

cafeteriában

kompenzálva

 

      Verzió 1 Verzió 2 Verzió 3 Verzió 4 Verzió 5
Bruttó bér 100.000 100.000 110.000 100.000 100.000 90.000 95.000
               
Nettó bér 76.340 76.510 82.310 76.510 76.510 70.369 73.440
Cafeteria 0 0 0 10.000 15.000 12.000 10.000
Összes bevétel 76.340 76.510 82.310 86.510 91.510 82.369 83.440

Változás 2009-hez

  100,2 % 107,8 % 113,1 % 119,9 % 107,9 % 109,3 %
               
Munkáltató járulék-terhei 30.450 30.450 43.300 30.450 30.450 17.600 24.025
Cafeteria összes költsége 0 0 0 12.950 19.425 15.540 12.950
               
Munkáltató összes költsége 130.450 130.450 143.300 143.400 149.875 123.140 131.975

Változás 2009-hez

  100,0% 109,8 % 109,9 % 114,9 % 94,4 % 101,2 %

    Elképesztő ugye?

    Amíg úton-útfélen azt halljuk, hogy milyen jó is lesz az új SZJA szabályok szerint adózni, mert több tízezer Forint marad a zsebünkben, addig a véres valóság az, hogy 100.000 Ft havi bruttó jövedelem esetében havonta 170 (!!!) Forinttal, azaz egy darab (pl.Veszprém városi) helyi-járatú buszjegy árával.

    Ahhoz, hogy jelentősen tudjuk növelni alkalmazottaink jövedelmét, nem elég tehát arra "mutogatnunk", hogy az adósávok változásával úgyis jobban jártak, ezért mi nem is akarunk többet adni nekik. Pedig egy kis odafigyeléssel akár több jövedelem is juthatna nekik, miközben a cég még olcsóbban is megúszhatja (pl. 4. verzió). Mindent egybevetve az továbbra is igaz marad, hogy béren kívüli juttatásokban érdemes gondolkodni egy kisebb bérkorrekció helyett - vagy akár azt kiegészítve is. Persze a kollektív- és a munkaszerződésekben rögzített béreket meglehetősen nehéz csökkenteni - pedig ugye milyen csábítóak a számok??? - de a normál béremeléseknél megfontolandó, hogy talán mindenki jobban járna béren kívüli juttatásokkal.

    Azt is tudjuk azonban, hogy nincsenek csodák, és egy ilyen megoldás még mindig sokkal drágább a zsebből-zsebbe fizetett szürke-pénzeknél, így csak azok számára lehet hatékony, akik eddig is törekedtek a szabályok betartására. Nekik viszont erősen ajánlott... Egyre többen ébrednek rá ugyanakkor, hogy a fekete-pénzek bizony komoly kockázatot jelentenek a vállalkozásban, úgyhogy ne halogassák tovább! Még ebben a hónapban érdemes elindítani a cafeteria-rendszert, hogy decemberig a lehető legtöbbet tudja kihozni belőle, és januártól már biztos alapokon, a munkavállalók maximális támogatását élvezve tudja folytatni!